| LAZAR ÉS ERZSÉBET |
| A KÉT KÁPOLNA-VIRÁG |
|
Magyari császárnak Lázár fia vala, Mánole mesternek Erzse lyánya vala. |
Egyikből is növeVörös rózsabokor, Másikból is növe Fehér rózsabokor. |
|
|
|
|
Apjuk nem engedte, Hogy egymást szeressék, Még azt sem engedte, Együtt beszéljenek. |
Nőttek,
növögettek
Három esztendeig. Három esztendeig Mind csak virágoztak. |
|
|
|
|
De ők attól éltek, S ahol összegyűltek, Ahol összegyűltek, Ők ott beszélgettek. |
Vörös rózsabokor Szép fehért virágzik, Fehér rózs-abokor Vöröset virágzik. |
|
|
|
De ők meghalának
Egymásnak kedvéért, - Egymásnak kedvéért, Titkos szerelméért |
Ők is vigadoztak, Szépen örvendeztek, Össze is hajoltak, Beszélgetni kezdtek. |
|
|
|
|
Egyiknek csánának Márványkő-koporsót, Másiknak is csántak, Márványkő-koporsót. |
Mikor apjuk-anyjuk Oda bement vala. Mind elszomorodta_, Földig elhervadtak. |
|
|
|
|
Egyiket temették Egyik út szélére, Másikat temették Másik út szélére. |
Három esztendőre Tövükből kivágták, Tövükből kivágták, S a tűzre felrakták. |
|
|
|
Még a hamuját is Széllel elfuvatták, S az ő szerelmüknekMég híre se maradt |
|
.