|
Kaszálómba van egy nyírfa,
S annak vagyan három ága, S az alatt van három árva, Három árva talpig gyászba, |
Keljen, keljen, édesanyánk, Met elszakadt a gyászgúnyánk !" ;,N em kelhetek, gyermekeim, Me béfogott a főd muha. |
|
|
|
|
Három árva talpig gyászba Elindula hosszú útra, Hosszú útra, szógálatra, Hosszú útra, szógálatra. |
Menjetek el tik el haza, Vagyan nektek mostohátok, Aki gondot visel rátok, Aki gondot visel rátok. |
|
|
|
|
"Hová mentek, három
árva, Hosszú útra, szógálatra? Metek nektek aranyvesszőt,
Menjetek el temetőhöz. |
Mikor fejetek fősüli, Gyenge hajatok kitépi, Mikor fejért ad reátok, Vérvel habzik a hátatok." |
|
|
|
|
Csapjátok meg a temetőt: Keljen, keljen,
édesanyánk, Met elszakatt a
gyászgúnyánk, Met elszakadt a
gyászgúnyánk!" |
"Anyánk es van, de
mostoha, Apánk es van, de ostoba. Anyánk es van, de mostoha,
Apánk es van, de ostoba. |
|
|
|
|
"Nem kelhetek, három
árva, Met béfogott a főd muha, Nem kelhetek, három árva, Met béfogott a főd
muha." |
Panaszkodjuk fűnek-fának, Panaszkodjuk idegennek, A megmondja mindenkinek, A megmondja
mindenkinek." |
|
|
|
|
"Adja ide záros
kóccsát, Kócsoljuk ki koporsóját, Csókoljuk meg kezit-lábát,
De főképpen két orcáját. |
Jaj, Istenem, valahára Viselj gondot az árvára, Ne maradjon hányodásra, Egyik ajtóról a másra! |
|
|
|
Árva vagyok, nincs gyámolom,
Még a fődet es gyászolom,
Árva vagyok,- nincs
gyámolom,
Még a fődet es gyászolom.